Debrecen ideális helyszín lehet azon cégek beruházásaihoz, amelyek számára kiemelten fontos a magasan képzett munkaerő és a széles körű kutatási potenciállal rendelkező intézményrendszer. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Debreceni Egyetem és a város ipari szereplői közötti együttműködés jelenti az alapját a helyi kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatoknak, amelyekben még jelentős további lehetőségek rejlenek. 

A Triple Helix modell

A Triple Helix modell egy együttműködési keretrendszer, amelyben az akadémia (egyetem, kutatóközpont, stb.), a kormányzat (országos, megyei, helyi, stb.) és az ipar (nagyvállalat, KKV, kistermelők, stb.) működnek együtt adott cél irányába. 

A tudásalapú régiók erőssége, hogy össze tudják hangolni az akadémia-kormányzat-ipar hármasát, fókuszba állítva egy gazdaságfejlesztési területet (pl.: autógyártás), egy szabályozási feladatot (pl.: innovációs eredmények hasznosítása) vagy egy tudományterületet (pl.: gyógyszerfejlesztés).

A modell központjában az együttműködés áll. A modell megközelítésének fő megállapítása, hogy e három egység folyamatos kommunikációja biztosítja mindhárom szektor fejlődését, a tudásteremtő régiók kialakításához ezek a feltételek elengedhetetlenek.

A kapcsolatok tipikus példája a tudás áramlását biztosító hálózatok, intézmények létrehozása, működtetése: egyre több a gazdasági szférában működő vállalkozó egyetem, melyek tudományos parkot, inkubátorházat működtetnek. A cégek kutatási tevékenységet is végeznek, ugyanakkor az alapkutatásokat általában állami szervek finanszírozzák. A kormányzati nonprofit szervezetek pedig üzleti, oktatási feladatot vállalnak magukra.

A Triple Helix modell egyik fejlődési iránya a Quadruple Helix (QH), azaz a négyes hélix. Ebben a modellben a negyedik elem a (vég)felhasználók. Az újabb szereplő bevonásának oka, hogy a különböző szektorok közötti közös tervezés, alkotás folyamatában végig jelen legyen az a felhasználó, akiért az együttműködés zajlik. Például egy kormányzati szereplő által vezetett QH modellben a lakosság a negyedik szereplő, egy ipari célzatú QH modellben a vásárló a negyedik. A felhasználó képviseletére több megoldás is lehetséges: civil szervezet, vásárlói közösség, living lab, lakossági fórum vagy a vevők közötti véleményvezérek bevonása. 

Triple Helix Debrecenben

Debrecen városában jó példa a Hármas Hélix Szerkezetű Vállalati-Egyetemi-Önkormányzati Együttműködési Rendszerben megvalósuló Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter. 

A Pharmapolis Innovatív Gyógyszeripari Klaszter létrejötte tükrözi a Debrecenben dominánsan jelenlévő ágazat, a gyógyszeripar szereplői, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagvállalatai, valamint a Debreceni Egyetem azon közös szándékát, miszerint a régió adottságaira támaszkodva az ipari hálózatosodás elősegítésére együtt kívánnak működni. 

A Pharmapolis elnevezés az önkormányzat és az egyetem együttműködéseiben már 2005 óta megjelenik, amikor is Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Debreceni Egyetem több KKV-val közösen létrehozták a Pharmapolis Debrecen Kft-t. Ez a gazdasági társaság a Richter Gedeon Gyógyszergyárral mint a klaszter legjelentősebb gyógyszeripari szereplőjével szorosan összehangolt K+F tevékenységet folytat – elsősorban klinikai – kutatások terén. A Pharmapolis elnevezést emellett Debrecen Pólus programjának a megjelölésére is használják. 

…hogy a National Instruments debreceni Science Parkjában 300 kutató-fejlesztő mérnök tevékenykedik, és a Nyitott Laborban lehetőséget biztosítanak innovációs termékek prototípusának fejlesztéséhez és teszteléséhez? …hogy számos vállalkozás – például az IT Services és a TEVA is – működtet kihelyezett tanszéket a Debreceni Egyetemen? …hogy a debreceni élelmiszeripari vállalkozások egész Európát ellátják termékeikkel (pl. víziszárnyasok, csemegekukorica stb.)

Debreceni Egyetem

Jelenleg közel 240 kutatócsoport végez kutatásokat 14 karon, 908 kutatóval. 25 doktori iskola működik 1 061 hallgatóval. 2013-ban a Debreceni Egyetem 366 hazai és nemzetközi egyetemi K+F pályázatot nyert el.

Széles körű vállalati együttműködések: 
TEVA Gyógyszergyár Zrt., Richter Gedeon Nyrt., Tranzit-Ker Zrt., KITE Zrt., National Instruments Hungary Kft., IT Services Hungary Kft.

A Debreceni Egyetem erős és nyitott tudományos bázisa alkalmas az iparági együttműködésekre, a kutatási eszközállományának egy részét szolgáltató laboratóriumként hozzáférhetővé teszi az egyetem kutatói, külső akadémiai és gazdasági partnerei számára.

A Debreceni Egyetemen az iparági együttműködések szempontjából kiemelt, stratégiai kutatási ágazatok közé tartoznak 

• az egészségipar,
• a funkcionális élelmiszerek fejlesztése és agrárkutatások, 
• az informatika, és elektronika 

területén végzett kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek.

MTA Atomki

A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében (MTA Atomki) világszínvonalú eredmények születnek a fizikatudományokban a kutatás, fejlesztés és innováció területén egyaránt. Kiemelkedő nemzetközi együttműködések sorában vesznek részt. A részecske-, mag- és atomfizikában partnereik például az európai  CERN, a japán RIKEN, a német GSI vagy a francia GANIL kutatóközpontok. Az MTA Atomki kutatói az alapkutatáson túl környezetvédelmi kutatásokkal, nanotechnológiai fejlesztésekkel, orvosi képalkotó berendezések prototípusainak gyártásával, ipari vákuumtechnikai rendszerek készítésével bizonyítják, hogy a tudományos kutatás és az innováció elválaszthatatlan egymástól. 

Vállalati K+F+I

Debrecen húzóágazatai – a gyógyszeripar, az ICT és az élelmiszeripar – Európa kiemelt ágazataihoz tartoznak. A városban ezekben az iparágakban klaszterek, együttműködések, híd szervezetek és számos elkötelezett szereplő dolgozik együtt azon, hogy az innováció a mindennapok része legyen az élet szinte valamennyi területén.